Jean-Paul Sartre (1905–1980) és Maurice Merleau-Ponty (1908–1961) a példátlanul gazdag francia fenomenológia kimagasló alakjai. Azonos hagyományhoz kapcsolódtak, de életpályájuk és filozófiai alapállásuk is eltérő volt. Sartre a
közéleti ember, az entellektüel archetípusává vált, aki a fenomenológiától egy az aktuálpolitikához látszólag szorosabban kötődő filozófiai irányzat, a marxizmus felé mozdult el. Vele szemben Merleau-Ponty mindvégig kitartott a fenomenológia mellett, és elsősorban ennek köszönhető, hogy mára a nyelvtudománytól az orvostudományon át az építészetig számos tudományterületre gyakorol megtermékenyítő hatást.
A kötet bevezetőjeként azt a levelezést olvashatjuk, amely eltávolodásukhoz és végül szakításukhoz vezetett. A könyv további tematikus fejezetei pedig elsősorban olyan témákat vizsgálnak, melyek e két hatalmas életművön belül
kifejezetten a fenomenológiai hagyományhoz köthetők.
Jelen kötet a Magyar Fenomenológiai Egyesület és a L`Harmattan Kiadó együttműködésében megjelent Transzcendencia és megértés. Lévinas etikája és metafizikája című kötethez kapcsolódik, így nyújtva átfogó képet a francia fenomenológia e három klasszikusáról.