"Nem objektumok, inkább viszonylatok és kölcsönhatások alkotják a világ szövetét."

1925 júniusában az Északi-tenger kopár szigetén, Helgolandon a huszonhárom éves Werner Heisenberg sokak véleménye szerint minden idők legradikálisabb tudományos forradalmát indította el: a kvantumfizikát. Közel egy évszázad telt el azóta, de a kvantumelmélet még ma is tele van zavarba ejtő és nyugtalanító gondolatokkal (kísérteties valószínűségi hullámok, egymástól távol eső, egymással mégis rejtélyes módon kapcsolatban álló objektumok stb.).
Bízvást kijelenthetjük: az, ahogyan ma a világunkat értjük, egy mind ez idáig mélységesen rejtelmes elméleten alapul.
Rovelli könyvében bámulatos tisztasággal rajzolódik ki a kvantumelmélet kialakulásának kalandos és ellentmondásos története. Ez a történet beleillik az új látásmódba, melyben a szubsztanciákból álló világot egy relációkból álló világ váltja fel, és a kapcsolódások kimeríthetetlen tükörjátékban felelgetnek egymásnak. Ez a látásmód elképesztő perspektívában mutat be mindent, és a még megválaszolatlan alapkérdések kutatására késztet bennünket.


Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. A marseille-i Aix-Marseille Université (AMU) Elméleti Fizikai Központjának kvantumgravitációs kutatócsoportját vezeti. Fontos küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát gyakran hasonlítják Richard P. Feynmanéhoz.