Miért olyan fontos a zsidóknak a szó? Zsidók és szavak viszonyáról szól Amos Oz, a világhírű izraeli író és Fania Oz-Salzberger, az ismert történész „négykezes” könyve, mely e viszony leírásához a zsidó nép egész történetét segítségül hívja. Anekdotázókedv és tudomány, csevegő stílus és szabatos érvelés keveredik apa és lánya közös művében. Az Énekek éneke (talán női) szerzőjétől az idők homályába vesző talmudistákon át a modern kori írókig se szeri, se száma a szereplőknek. A zsidó folytonosság, sőt sajátosság - állítják, mondják, sugallják a szerzők - nem a fő-fő helyszínekből, építményekből, hősökből vagy rítusokból, hanem az írott szóból és nemzedékek folyamatos párbeszédéből adódik. Tanulságos, lírai és mulatságos könyvük, mely szerint a szó tehát a zsidó kultúra lényegét képezi, az olvasót is biztatja mintegy: ha kedve van, kapcsolódjék be ő is a beszélgetésbe.