Az Enigma feltörése a második világháborús legendárium része, amellyel a történészektől kezdve a hollywoodi forgatókönyvírókig sokan foglalkoztak. Utóbbiak ugyan gyakran egy kiváló elme vagy egy veszélyesebb esemény köré szőve leegyszerűsítették a történelmet, azt viszont elérték, hogy ennek az elméleti áttörésnek a ténye és a jelentősége közismert legyen.
A história az első világháború végén veszi kezdetét. A szabadságát visszanyert Lengyelországnak elemi érdeke volt, hogy minden német üzenetet dekódoljon. Míg ők elsősorban technikai fejlesztésekben gondolkodtak, a franciák a kémkedés hagyományos formáit űzték. Ehhez a kettőshöz csatlakoztak eleinte hűvösen, majd egyre elszántabban az angolok. A három náció betűkódja az X, Y és a Z. A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden.
A szerző az angol kódtörő csoport talán leghíresebb alakjának, Alan Turingnak az unokaöccse, ám a történetben ezúttal máshová helyezi a hangsúlyt: miközben betekinthetünk a kémtörténetek kulisszái mögé, a kódfejtés művészetét és az együttműködés erejét csodálhatjuk.