A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor?
1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által „a világ háborújá”-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen.
Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek.
Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora.
Hogy ki nyerte meg „a világ háborújá”-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a „Nyugat”. Sőt egyesek „Amerika évszázadá”-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.

Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. „Generációja legzseniálisabb brit történésze (…) magabiztosan, meglehetősen könnyed és kedélyes szellemességgel ír” – olvasható a fiatal tudósról a The Timesban.
Ferguson 1964-ben Glasgow-ban született. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját az oxfordi Magdalen College-ban, majd két évet Hamburgban és Berlinben töltött ösztöndíjasként. Ezt követően Cambridge-ben tanult, majd visszatért Oxfordba, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, 2004-től pedig a Harvardon is.
Kezdetben a skót történelem vizsgálatára koncentrált, majd érdeklődése a pénzügyi és gazdaságtörténetre is kiterjedt. Idővel azonban kutatási területe mind szélesebbé vált, s nem pusztán helyi eseményeket, hanem az egész világ, az emberiség sorsát alakító folyamatokat tett vizsgálatának tárgyává. Teljesen új nézőponttal tekintett az imperializmusra és a gyarmatosítás rendszerére. A XX. század nagy konfliktusait vizsgálva, választ keresett a háborúk és a népirtások okaira és következményeire.
Eddigi legismertebb kötete is ebben a témában jelent meg 2006-ban a Penguin Pressnél The War of the World (A világ háborúja) címmel. Niall Ferguson jelenleg egyaránt tanít és kutat a Harvard, az Oxford és a Stanford Egyetemeken. Angol nyelven megjelent, nagy sikert aratott könyvei közül néhány: Paper and Iron, The House of Rothschild, The Pity of War, The Cash Nexus, Empire and Colossus.
Rendszeresen publikál neves folyóiratokban és történelemmel foglalkozó szaklapokban világszerte. 2003 óta három rendkívül sikeres televíziós dokumentumfilm-sorozatot írt a Channel Four számára Empire, American Colossus és legújabban The War of the World (A világ háborúja) címmel. Munkásságának sokszínűsége, népszerű stílusa, közérthető nyelvezete, megfogalmazásmódja miatt Niall Fergusont gyakorta hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz.