„A Végtelen tréfa az X generáció Ulyssesévé vált. Wallace gigantikus opuszát olvasni olyan, mintha nyakig merülnénk a kilencvenes évek sajtburgerszagú, MTV-fixált, hedonista univerzumában, és fejest ugranánk egy saját diszkomfortzónájában ragadt, megszállott és néha követhetetlenül gyorsan szerváló író zavarosan örvénylő agyába.” – Könyvesblog

David Foster Wallace-t „nemzedéke legjobb elméjé”-nek tartotta A. O. Scott, a The New York Times vezető filmkritikusa. A szerző „hipszterbibliává kanonizálódott” főműve, a Végtelen tréfa a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organizált és Neutralizált Amerikai Nemzetek) nevű szuperállammá olvad össze. A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy drog- és alkoholrehabilitációs átmeneti otthon bentlakói, valamint québeci szeparatisták egy csoportja, akiket egy cél vezérel: megtalálni a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami, ha az ember egyszer is megnézte, nem hagyja, hogy utána bármi mást csináljon. A Végtelen tréfa lényegi és életbevágó kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök.