Ez a könyv egy mindeddig gyakorlatilag ismeretlen, a két világháború között létrejött magyar polgári magángyűjteményt, annak – és tulajdonosának – a háború alatti-utáni sorsát, illetve az abból megmaradt, részben külföldet is megjárt, majd ismét hazakerült műveket mutatja be. A kereken harminc, egy kivételével a klasszikus modern magyar festészet legjelesebb alkotói – Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Vaszary János, Derkovits Gyula, Czóbel Béla, Koszta József, Mattyasovszky-Zsolnai László és mások – által készített művek egy kisebb hányada ugyan korábban is ismert volt a művészettörténészek előtt, ám nagyobb részük ebben a kiadványban kerül először nyilvánosságra. A gyűjtemény háború alatti, illetve utáni története ráadásul igencsak jól dokumentált, mivel a családi visszaemlékezések és a régi fényképek mellett egykori tulajdonosuk egyik távoli rokonától is előkerült egy több száz oldalas, soha sehol nem publikált kéziratos visszaemlékezés, amelyben a szerző többször is szót ejt a gyűjtőről és képeiről, például a kollekció egy – ma már azonosíthatatlan – részének a háború során történt elpusztulásáról. A könyv – a két háború közötti, mindeddig jórészt feldolgozatlan polgári magángyűjtemények egyik jellegzetes példájaként – összefoglalja a kollekció történetét, illetve az egykori anyag ma ismert összes darabjának reprodukálása mellett részletesen is bemutatja a gyűjtemény négy kiemelkedő alkotását.

Martos Gábor (1953; művészeti író; a MúzeumCafé főszerkesztője) évek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel – ebből a témakörből 2011-ben az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában Magyarországon először szerzett tudományos fokozatot –, és ezzel részben kapcsolatban műgyűjtés-történettel is; több száz cikket közölt hazai és külföldi lapokban, írt-szerkesztett képzőművészeti albumot, katalógusokban, múzeumi évkönyvekben jelentek meg írásai. 2013-ban a Typotex Kiadónál látott napvilágot Műkereskedelem – Egy cápa ára című kötete, amelyben a művészeti árverések izgalmas világába vezette be az érdeklődőket. Mindemellett évek óta kutatja az itt először teljes egészében nyilvánosságra hozott Mestitz-gyűjtemény történetét.