Az 1977-es születésű finn–észt írónő első regényével, a Sztálin teheneivel (Stalinin lehmät, 2003) robbant be az északi országok irodalmi közéletébe. Eredeti, szókimondó, a politikai felhangoktól sem visszariadó stílusa elnyerte jutalmát: Finnország legismertebb kortárs írójává vált. Sofi Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. A színházhoz való vonzalom gyümölcse első drámája, melyet fergeteges közönségsikerrel mutatott be 2007-ben a finn Nemzeti Színház. A mű főszereplői és eseményei azonban túlnőttek a színpadi kereteken – így született meg a drámából a világsikert hozó regény: a Tisztogatás. A kötet Finnország első számú bestsellerévé vált, eddig 140 000 eladott példánnyal. Számos irodalmi díjjal jutalmazták: többek közt Finlandia-díjat kapott 2008-ban; 2010-ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését (Nordic Council Literature Prize) – Oksanen a legfiatalabb szerző, akit eddig ebben a díjban részesítettek.
A Tisztogatást közel 30 nyelvre fordították le.

A Tisztogatás hosszú-hosszú idő óta az első olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtől-kortól függetlenül mélyen megérint mindenkit.

A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott.

A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a főszereplőket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében…