Tamara Karszavina visszaemlékezései nem csupán tánc-, hanem kultúrtörténeti szempontból is páratlan értéket képviselnek, hiszen egy mára tökéletesen elsüllyedt világról adnak érzékletes és átfogó képet. A balerina ugyanis ebben az
emlékiratban részletesen felidézi a forradalom előtti cári balett utolsó korszakát,a Mariinszkij Színház legendás táncosainak, és a hozzá kapcsolódó iskola, a Színház utca nem kevésbé neves mestereinek és növendékeinek életét.
Karszavina azonban nemcsak a hagyományait szigorúan őrző cári iskola és társulat mindennapjait ismerte alaposan, hanem az Orosz Balettét (Ballets Russes) is, hiszen húsz éven át hűségesen kitartott az együttest összefogó Szergej Gyagilev mellett. Így vezető balerinaként olyan koreográfusok műveit inspirálta és keltette életre, mint a balettművészetet a 20. század elején gyökeresen átformáló Mihail Fokin, Leonyid Mjasszin, Vaclav Nizsinszkij és Broniszlava Nizsinszka.