Ruszt József zseniális színészpedagógus volt, keze alatt kezdők és haladók is csodákra voltak képesek a színpadon. Voltaképpen a rendezéseit is afféle színészpedagógiának tekintette: a hangképzés, a gesztusok, az érzelmek kifejezésének tudománya volt a szenvedélye. A Színészdramaturgia és A Színitanoda tudományos igénnyel dolgozza fel egyrészt személyes tapasztalatait, másrészt a Sztanyiszlavszkij, Brecht és nem utolsósorban Grotowski utáni színészet eszközeit, lehetőségeit, alakváltozásait. A legfontosabb mégis: az az összehasonlíthatatlanul személyes tudás, ami a szemünk előtt rendszerré áll össze.