A kötet írásai a magyar underground, illetve neoavantgárd kultúra irányzataival és műfajaival (filmművészet, kapcsolatművészet, művészújságok, esszé és kísérleti irodalom stb.), valamint kiemelkedő alkotóinak (Bódy Gábor, Hajas Tibor, Erdély Miklós, Molnár Gergely, Galántai György, Tábor Ádám és mások) tevékenységével foglalkozik. Az egyes tanulmányok külön hangsúlyt helyeznek a tágabban értelmezett médiumok, a szövegek és az életszcénák kapcsolódási pontjaira, figyelembe véve, hogy a hazai avantgárd mozgalmak is fontosnak tartották az "élet" (a mindennapi élet, az életstílusok, életterek) és a "művészet" közötti határok lebontását. A kötet elemzéseiben előtérbe kerülnek azok a törekvések is, melyek kapcsolatot kívántak létrehozni a magyar avantgárd és underground kultúrát egyaránt jellemző hermetikus-ezoterikus hagyományok, valamint a kommunikáció-, illetve a médiaelmélet, a jelelmélet és a nyelvészet racionális hagyományai között.