"Tamás zsenialitását dicséri, hogy miután negyedszázadon keresztül fél Budapestről jelentett, egy-két emberen kívül még 1999-ben bekövetkezett halála után sem sejtette senki, hogy besúgó volt. Olyan emberek emlékeztek meg róla meleg hangon, mint Szepes Erika, Sárközy Erika vagy Tamás Gáspár Miklós. Mikes Tamás egyéni szerencséje, hogy informátori szerepe csak halála után derült ki, és sok ismerősének még akkor is az volt az első reakciója, hogy »az nem lehet«.”
A szerző a demokratikus ellenzék tevékenységéről jelentő egyik besúgó, Micsinay (Mikes) Tamás életét rekonstruálja, és lehetséges indítékait elemzi a rendelkezésre álló dokumentumok és a kortársak visszaemlékezései alapján.