Kréné sorozat 8.

mai korszerű orvostudomány sem nélkülözheti az előző évezredek tanításainak ismereteit. Azt is indokolt azonban megemlíteni, hogy a jelenkor orvosai nagyon keveset tudnak ezekről az alapokról. Pl. Sóranos munkásságát a szülészeti tankönyvek orvostörténeti fejezetében néhány sor ismerteti. Azt, hogy mennyi értékes gondolatot tartalmaz és milyen értékes mindaz, amit munkásságáról tudni lehet, jól tükrözi Gradvohl Edina munkája.

Lampé László
szülész-nőgyógyász, professor emeritus

Ki kell emelnem, hogy a szerző gondosan tanulmányozta a modern nogyógyászati irodalmat, különösen az anatómiát. Jegyzeteiből, melyek alaposságukat és színvonalukat tekintve magasan felette állnak annak, amit nálunk egy fordítás jegyzetein érteni szoktak, s többnyire sokkal inkább kommentároknak tekinthetők, a nem orvos is láthatja, miben tévedett Sóranos, és miben láttak jól „már a régi görögök is".

Ritoók Zsigmond
akadémikus

Sóranos nőgyógyászati szakkönyvének olvasása nem könnyű feladat, miként fordítása és kommentálása sem volt az. Ám meggyőzodésünk szerint a munka áttanulmányozása megéri a fáradságot mindenki számára, aki az orvoslás történetének fejezetei iránt érdeklődik. A sorozat nyolcadik kötetének megjelenésekor talán érdemes néhány szót szólni a jövőrol is. Mielobb szeretnénk megjelentetni egy Moábról szóló munkát Hodossy-Takáts Előd tollából, Simon Róbert könyvével pedig eddig a Kréné-sorozatban nem érintett, ám annál érdekesebb területet veszünk célba, amikor közreadunk egy, Mohamed híres éjszakai utazásáról szóló perzsa nyelvű szöveget. Arról sem tettünk le, hogy a sorozat keretén belül napvilágot láthasson Julianus császár filozófiai és művelodéstörténeti biográfiája Buzási Gábor tollából, az urartui feliratok egy reprezentatív gyűjteménye Buhály Attila fordításában, valamint Iamblichos egyik, magyarul mindeddig nem olvasható fontos szövege Lautner Péter fordításában és kísérőtanulmányával együtt.