A német idealizmus klasszikusai közül mindenkit túlél, a legkésőbb eltávozó Hegelt is csaknem negyedszázaddal. A számok bűvöletében élve hozzátehetnénk, hogy élete utolsó harminc évében szinte semmit sem publikált. Gondolkozott és beszélt. Előadásokat tartott, azaz a szó legnemesebb értelmében véve: tanított. Állítólag halálos ágyán visszatért Spinoza eszméjéhez, hogy Isten és a természet egy és ugyanaz.