A Sárga Garnizon című kisregény főhőse jellegzetes rejtői nagyvonalúsággal veti le kabátját, és vele főnemesi származását, hogy egy méltatlan sértés elől az idegenlégióban keressen nyugalmat. A sors elbűvölően csinos kacsója azonban a sivatagi helyőrség idilljében is utoléri. Hangoskönyvünk másik elbeszélésében a derűs kedélyű Vicomte D’Alarcon légionárius közlegény kalandjaiból kiviláglik az örök igazság: „egy gentleman nem a társaságnak, hanem önmagának borotválkozik” – mert az úr a pokolban is úr.