Ki volt ez a Rózsa Sándor? „A világ legkegyetlenebb gyilkos rablója” vagy „a legirgalmasabb szívű, szegénypártoló testvér”? Történelmi személyiség, köztörvényes bűnöző vagy a nép képzeletében született hős? Tudatos vagy sorsszerű a betyársága?

Rózsa Sándor rács mögé kerül. Megszökik, bujkál a Szeged környéki pusztán, és a maga módján tesz igazságot a hatalmukat fitogtató perszekútorokkal vagy a foglalkozásával visszaélő orvossal szemben – legalábbis a legenda szerint. Legenda ez, mese, még ha van is valóságalapja. Móricz legfőbb írói erénye pedig abban áll, amit ennek az alapvetően gyengéd, már-már lírai regényalaknak a története örvén a Nagyalföld egy tájának, Szegednek és környékének tizenkilencedik század eleji társadalmi és közigazgatási viszonyairól elmond. Az – Schöpflin Aladár szavaival – „föltétlenül hiteles”.

A mű először 1941-ben, utoljára 1987-ben jelent meg. 1971-ben emlékezetes filmsorozat készült belőle Oszter Sándor főszereplésével.