Rejtő Jenő Jókai Mór után a legnépszerűbb, legolvasottabb magyar regényíró, még akkor is, ha műveit sokáig különösebb irodalmi értéket nem képviselő, egyszerű ponyvának tartották. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többekben ötlött fel, hogy megkérdőjelezzék a Rejtő-regények egyértelműen ponyvaregényekként történő címkézését, s az irodalomtörténészek szerint is regényeinek igazi értéke csak a huszadik századi groteszk irodalom ismeretében tárható fel, melyet Hasek, Capek, Karinthy, Ionescu és Hrabal neve fémjelez.
A "Rejtő lexikon” megjelentetésének éppen úgy célja volt a Rejtő-kutatás serkentése, mint az, hogy a Rejtő-regények olvasói egy olyan kézikönyvvel gazdagodjanak, amely segítséget nyújthat abban, hogy Rejtő Jenő színes, szerteágazó világában könnyebben eligazodhassanak. A Lexikonban szereplő 2500 szócikket négy kategóriába rendezve találja az olvasó. Az első, legterjedelmesebb szakaszban Rejtő Jenő 27 nagyregényének szereplői, karakterei szerepelnek. A második fejezetben az eszközök, a harmadikban a fogalmak, a negyedikben pedig a helyszínek kaptak helyet.
A Lexikon gyakorlati hasznán túl arra a megdöbbentő felismerésre serkenti olvasóit, hogy mennyire gazdag, színes és szerteágazó Rejtő Jenő humorral teli világa.