" Világunk végtelen naggyá tágult, [...] ez a gazdagság azonban felszámolja [...] a totalitást. Mert a totalitás mint minden egyedi jelenség megformáló priusza, azt jelenti, hogy a zárt teljes lehet [...]. A lét totalitása csak ott lehetséges, [...] ahol a szépség a világ értelmét teszi láthatóvá."

A kötet Lukács György 1914-15-ben írt esszéjét, A regény elméletét annak a megíratlan Dosztojevszkij-könyvnek a jegyzetei társaságában bocsátja közre, amelynek Lukács "történetfilozófiai kísérlete" csak a bevezetése szeretett volna lenni.