Plótinosz (Kr. u. 205-270) egészen különleges szerepet játszik a nyugati gondolkodás történetében. Írásaiban összefoglalja és kiteljesíti az ókori bölcselet legfontosabb kérdéseit és eredményeit. Mintegy lezárja a filozófiai gondolkodás egy fontos korszakát, és utat nyit a középkori bölcselet és misztika felé. Ambrus, Ágoston vagy később Eriugena gondolkodását, általuk az egész európai filozófiát és teológiát alapvetően, olykor talán túlságosan is mélyen meghatározta mind az ő, mind követői, az "újplatonikus" filozófusok szellemi öröksége.
Pierre Hadot (1922-2010) fiatalkori munkája, a "Plótinusz avagy a tekintet egyszerűsége" nemcsak az egyik legkitűnőbb, legalaposabb és leginkább költői bevezetés a filozófus gondolkodásába, de egyben az első Plótinosznak szentelt, magyar nyelven kiadott monográfia is. A plótinoszi gondolkodás legalapvetőbb témáinak (arckép, énszintek, jelenlét, szerelem, erények, szelídség, magány) szentelt vizsgálódás során Hadot részletesen bemutatja filozófus életmódját is. Egyenesen következik ez abból a meggyőződéséből, mely szerint egy filozófiát elméleti tanításainál jobban jellemez az azokból fakadó mindennapi életstílus és lelkigyakorlat.