A huszadik század elején az orosz művészet egy csapásra a világ művészeti életének élvonalában találta magát. A századfordulón Oroszországban ugrásszerűen felgyorsult a társadalmi és szellemi fejlődés a kultúra szinte minden területén. A kisebb-nagyobb művészcsoportok és önálló művészegyéniségek arra törekedtek, hogy ne csak megértsék a nyugati művészeti irányzatok által felvetett ábrázolási és stílusalkotási kérdéseket, hanem új szempontokkal is gazdagítsák azok megoldását. Avantgardizmusuk, amely lázadó volt mindazzal szemben, ami elavult, sohasem párosult a múlt értékeinek tagadásával. Ezek az alkotók benne éltek szenvedélyes és izzó koruk forrongó szellemi életében, együtt dolgoztak újat kereső koreográfusokkal, zeneszerzőkkel és irodalmárokkal. Felfedezték a modern művészet számára az orosz kultúra legmélyebb gyökereit, s mindezt szervesen beépítették művészetükbe. Kandinszkij, Malevics, Goncsarova, Larionov, Rodcsenko és Tatlin – csak néhány név azon művészek közül, akik döntő hatással voltak a huszadik századi művészetre.