Az internet megjelenése folyamatosan és tartósan mélyreható változásokat indított el a világban, melynek nincs olyan pontja, ahol az internet jelentőségét ne tudnánk felismerni, ha ott van, akkor azért, ha nincs ott, akkor azért.
A változásokkal foglalkozó szakirodalom széles körű és átfogó képet nyújt a terjedés üteméről és meghatározó tényezőiről, s értékes elemzések születtek arról is, hogy egy-egy részterület (oktatás, egészségügy, üzleti, kormányzati működés, média, tudás, identitás stb.) miként változott meg az internet behatolását követőn.
A kultúra fogalma lehet az összekötő kapocs, mely az internet által formált jövő és az internet nélküli múlt között megteremheti a folyamatosságot, lehetővé téve a kommunikációt a már meghalt és a születő generációk között. Ugyanakkor azt is vallják a szerzők, hogy a kontinuitás nem magától értetődő, s nem automatikus. A digitális forradalom új egyenlőtlenségeket teremt, melyek azzal fenyegetnek, hogy egyesek bezárkóznak a múltba, vagy éppen kiszakadnak belőle. Az autonómia, a bizalom, a másokra nyitott élet vágya és a gyakorlata a garancia arra, hogy az új világ ne legyen riasztóan "szép" a Huxley által vett értelemben.
A szerzők következtetéseiket négy, 2008-ban végzett empirikus szociológiai vizsgálat során keletkezett adatbázisra alapozzák.