1869-ben egy anarchista társaság tagjai megölték egyik társukat, mert szembefordult vezérükkel. Az eset igazolta Dosztojevszkij aggodalmait az Oroszországot fenyegető sötét jövőről, és illett regényfolyam-tervébe, melynek főhőse az Istentől elfordult, felsőbbrendű, bűnös, de megváltás után vágyó, aláhulló és feltámadó ifjú figurája lett volna. Ördögökbéli megtestesülése Nyikolaj Sztavrogin: a szép, okos, büszke, de kétségek közt vergődő fiatalember, aki unalmában túllép minden határt, élvezi gaztetteit, és később hiába vezekelne, összeomlik alattuk. A kisvárosi miliőben játszódó regény komikus szereplőiben mind él egy-egy végzetes eszme, melyet ő tehetetlenül fölerősít bennük: egyikük az istenember, másikuk az emberisten képével, az ál-forradalmár a gyilkos manipulációival, apja a liberálisok talajtalan álmodozásaival, a hölgyek heves vagy odaadó szerelmükkel, Tyihon sztarec pedig önnönmagával szembesíti; és folytathatnánk a sort, de a lebilincselően izgalmas krimi szálait illetlenség volna előre felfejteni.