1936-ban jelent meg először a Nyelv, Igazság és Logika, és pillanatok alatt az angolszász filozófia egyik klasszikus szövegévé vált, ami több tucat utánnyomást és két új kiadást ért meg. A kötet először adta az úgynevezett logikai pozitivizmus vagy logikai empirizmus szisztematikus kifejtését és rekonstrukcióját angol nyelven, világos, friss, polemikus és legfőképp szisztematikus és követhető stílusban, így benne a tudomány, logika és filozófia természetéről szóló legbonyolultabb érvek is követhetővé váltak.

A Nyelv, Igazság és Logika rendkívül gyorsan tankönyvi státuszra tett szert, az újdonságra vágyó oxfordi ifjúság bibliája lett. Az olvasó most veheti először kezébe a könyv magyar fordítását, mely nem csupán történetileg fontos, hanem egy mostanság újjáéledő filozófiai álláspont megkerülhetetlen kordokumentuma. A szöveg érthetőségét és kontextusba helyezését egy hosszabb utószó hivatott elősegíteni, mely tisztázza Ayernek és könyvének helyét a filozófia történetében, a pozitivizmus jelentőségét és hatását, illetve azt, hogy végső soron a mű miben tér el az általa bemutatni kívánt Bécsi Kör és hasonló csoportok hivatalos nézeteitől.

SIR ALFRED JULES AYER (1910–1989)

Angol filozófus, az angolszász analitikus filozófia meghatározó alakja és a logikai pozitivizmus védelmezője a huszadik század közepén és második felében. Számos nagy sikerű, populáris és szakmai könyv szerzője a metafizika, az ismeretelmélet, az etika, a filozófiatörténet és az élet értelmének területén. Oxfordban és Londonban kifejtett munkássága generációkat determinált és terelt az analitikus filozófia irányába, miközben folyamatosan alakított a a kánont, saját nézetei is kötetről-kötetre jelentős mértékben változtak. Az úgynevezett érzet-adat elmélet kifejtője és védelmezője, az empirizmus és pragmatizmus odaadó híve, kiváló oktató és előadó, a társasági élet középpontja, a brit filozófiai és közéleti rádiózás és televíziós korai és jól ismert alakja. 1952-től a Brit Akadémia tagja, 1970-ben lovaggá ütötték.