„…sztereotípiák által meghatározott cigánykép uralja a közgondolkodást..” – írja Romano Rácz Sándor tanulmányában. A sztereotípiák oldását segíti az a szemléletmód, amellyel az itt olvasható két tanulmány készült. Pedagógiai etnográfiai, kulturális antropológiai alapvetés és terepmunka eredményeképpen a „gyerekcigány” a megértő társadalomtudományok nézőpontjából jelenik meg az olvasó előtt. A roma gyermekek kultúráját, mindennapi életét feltáró etnografikus és kulturális antropológiai írások bemutatják azt a világot, amely eltér a többségi társadalométól; segítik annak megértését, miiben áll mássága és értéke. Pedagógiai kultúránk fontos része lehet a tanulmányokban megmutatkozó szemlélet, amely a roma gyermekek világát, Károlyi Júlia megfogalmazásában „a kultúra koherens rendszerének egyik aspektusaként” írja le.