Stein, Edith, Szent (1891, Breslau - 1942, Auschwitz): német filozófus, Ed. Husserl tanítványa, a fenomenológiai filozófia neves képviselője. 1916-tól mestere freiburgi fenomenológus köréhez tartozott és Scheler, Heidegger mellett egyike volt e módszer alkalmazóinak és elterjesztőinek. Disszertációját is ilyen témából, a beleérzés elemzéséről írta. Megtérési élmények után 1922-ben eredeti zsidó hitét odahagyva katolizált és ettől kezdve a keresztény bölcselet és a fenomenológiai módszer összekapcsolásán fáradozott, miközben olyan neves katolikus bölcselőkkel került kapcsolatba, mint ¤ E. Przywara vagy ¤ J. Geyser. Megkezdett munkáját 1933-tól mint karmelita apáca folytatta: fordította és kommentálta ¤ Aquinói Tamás műveit, majd lételméletéről írt - a fenomenológiai módszert alkalmazva - könyvet. Élete utolsó éveiben ¤ Keresztes Szent Jánosról írt monográfiáján dolgozott és egyébként is egyre többet foglalkozott a misztika, a hitélmény, a lelki élet kérdéseivel. Az 1930-as évek végén rendje zsidó származása miatt Németországból hollandiai kolostorba helyezte át, az ottani szerzetesek tömeges, megtorlásnak szánt deportálásakor azonban Auschwitzba került, ahol mártírhalált halt. Nagyobb, részben csak halála után megjelent munkái jelentősen járultak hozzá, hogy a fenomenológiai módszer az 1950-es évekre polgárjogot nyert a katolikus bölcseletben. A katolikus egyház mint vértanút 1987-ben boldoggá avatta, 2001-ben pedig a szentek sorába emelte.