A szerző előadásában

Maga a címadó írás vallomás és emlékezés Pilinszky Jánosra, arra a költőre, akit az „Isten embernek teremtett”, s akit Heidegger szavaival jellemez, arra kérdésre adott válaszában, hogy de hát „Mi a bánatnak is a költő? Költőnek lenni ínséges időkben azt jelenti, éneklően az elmenekült istenekre figyelmezni” – ez Pilinszky – teszi hozzá az író. A Bermuda-háromszög a beszéd Bermuda-háromszögéről szól, a megmaradás, a megértés, a diplomácia nagy és felelős kérdéseiről, arról a 21. századról, amiről annyit bizonyosan tudunk, hogy „ez az a század, amikor meg fognak halni a holokauszt túlélői. Mind. Ez megváltoztatja a világot.” A 21. század nyelvének nagy kérdése, vajon „el akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, és ezzel minden szenvedést értelmetlennek és fölöslegesnek mondunk, vagy elfogadni akarjuk mint az emberi történet és civilizáció nagy traumáját.” Mert ha ebben „az ember magára marad, akkor elveszett”. A szabadság nehéz mámora egy megrendítő találkozásélmény megidézése Kertész Imrével, az íróval, „a szabadságban elvesző” emberrel és küzdelmével. S a végkicsengés? Ahogy az Az olvasó csodálatos élete című, Esterházy Péternek a 85. Ünnepi Könyvhéten Debrecenben elmondott megnyitóbeszéde rávilágít: „Olvass és legyél szabad! Életre-halálra olvasni!” Ez a legfontosabb, mert „Gondold meg, hogy csak az ember olvas”. Mert hát „Olvasni kaland. Mindenki megváltozik tőle, könyv, olvasó. Nem egészen lehet tudni pontosan, mi történik majd.”