Barion Pixel
A szavak tettek.”

A kosár tartlama

Tovább a fizetéshez

Összesen fizetendő:

Új könyvek Atlantisz könyvek Minden bolti könyv Ajánlatunk Vásárlóink kedvencei Most különösen kedvező árú könyvek

Tekintse meg legújabb könyveinket

Megnevezés és szükségszerűség

Megnevezés és szükségszerűség
Borító: Kötött
ISBN: 9789630585408
Nyelv: magyar
Méret: 21.5
Oldalszám: 276
Megjelenés éve: 2007
-10%
3 190 Ft
2 871 Ft
Elfogyott
A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek!

Megnevezés és szükségszerűség

A Megnevezés és szükségszerűség megjelenése sokak szerint a huszadik század második felének egyik legfontosabb filozófiai eseménye volt: Kripke művét sokan a korszak egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) filozófiai műveként tartják számon, amely elsöprő hatást gyakorolt nemcsak a nyelvfilozófiára, de a metafizikára, az ismeretelméletre és az elmefilozófiára is.

Kripke kiindulópontja a Frege és Russell neve által fémjelzett elmélet, amely a tulajdonneveket határozott leírásoknak felelteti meg, ezen felül pedig kimondja: az a fregei Sinn egyik feladata, hogy meghatározza a tulajdonnevek referenciáját. A bevett névelméletek részletes kritikája során Kripke elhatárolja a szükségszerűség metafizikai fogalmát az aprioricitás ismeretelméleti fogalmától. Ezáltal újszerű választ adhatunk számos, korábban háttérbe szorított metafizikai kérdésre - például az emberek, dolgok, fajták és az elme természetével kapcsolatos kérdésekre. Az akcidentális és lényegi tulajdonságok megkülönböztetésével kapcsolatos ellenvetések hatástalanná válnak: amennyiben elfogadjuk, hogy például Nixonnak lényegi tulajdonsága, hogy ember, az aranynak pedig az, hogy fém, akkor el kell fogadnunk, hogy léteznek (metafizikailag) szükségszerű a posteriori állítások - jelesül a „Nixon ember” és „az arany az fém”. Kripke szerint a merev jelölők közti azonosságállítások - közöttük például az elme és a test azonossága, már amennyiben elfogadjuk a test és az elme azonosságának tézisét -, valamint a tudományos azonosságok (például „a hő az molekulák mozgása”) szintén a szükségszerű a posteriori igazságok közé tartoznak. Ezek az állítások egy általános ismeretelméleti kérdést is felvetnek, méghozzá az elgondolhatóság és a lehetőség viszonyával kapcsolatban: miért tartjuk elképzelhetőnek, hogy kiderüljön, hogy, az arany az nem is fém, miközben nem lehetséges, hogy ne volna fém? Kripke kötete alapvetően megváltoztatta az analitikus filozófia módszertanát, érvelési stratégiáját, és új irányt adott az elme és a test azonosságát állító tézisek körül folyó vitáknak.




A szerző további könyvei Teljes lista

Kapcsolódó könyvek

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom