A második világháború hadifoglyainak története a mi kelet-közép-európai régiónkban csak az utóbbi két évtizedben válhatott kiterjedt tudományos kutatások tárgyává. E kérdéskör gyakorlatilag a háború "hiányzó fejezete", és a téma objektív elemzése nélkül nem lehet teljes az emberiség eddigi legnagyobb katasztrófájának története sem. E problémakör tudományos kutatása terén hatalmas mennyiségű levéltári irat szabadult fel Oroszországban. A Hadifogoly- és Internáltügyi (Fő)parancsnokság (UPVI/GUPVI) iratanyagát mintegy fél évszázadon keresztül a legnagyobb titokban őrizték. Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a szovjet fogságba esett magyar hadifoglyok és internáltak sorsát az eredeti szovjet levéltári források tükrében dolgozza fel. Ez a történet a szovjet és a magyar történelem közös területe, melynek feltárása nem egyszerűen a történettudomány adóssága, hanem egyúttal a nemzeti emlékezet helyreállításának része is.