„Úgy tartják, hogy ha Magyarországon ketten tudnak valamiről, az már nem marad titokban. Az úgynevezett »őszödi beszéd« kiszivárogtatásához két embernél több kellett.
Az, hogy évekkel a történtek után semelyik fél se tett közzé még csak feltételezett változatot sem arról, mi történt, hogy történt, példátlan.”

Csaplár Vilmos új könyve egyetlen, nagy ívű esszé, amely a magyar értekező próza legjobb hagyományaihoz kapcsolódik: a mérlegelő, oknyomozó történelmi-politikai esszé-örökséghez. Célja – sokoldalúan vizsgálva históriai tehertételeinket, nagyszerű példáinkat és tragikus tévedéseinket – történelmi-politikai megosztottságunk és ellentéteink megértése.