A magyar szociológia története
A magyar szociológia története
Részlet a kötet bevezetőjéből:
A magyar társadalom – a nyugati fejlett országokhoz viszonyítva – városiasodásban, a művelődés egyes területein a huszadik század kezdetén tartós késésben volt. A megkésett polgárosodás már következmény is, ok is; a szociológia meghonosodása fáziskésésben megy végbe. A szociológia nemcsak – elsősorban – tudományos művek sora, hanem intézmények együttese is. Bolgár Elek írja „A szociológia fejlődése és irodalma Magyarországon” című – először 1909-ben, egy német folyóiratban megjelent cikkében: „Jóllehet Magyarországon ma még alig lehet komolyan beszélni a »szociológia történetéről«, bizonyos előrehaladás már a szociológia művelésének technikájában és irányaiban is megtalálható. Magyarországon… a szociológia kezdetben csupán egyes tudósok közérdeklődésének tárgya volt, s csak később vállalta azt a hivatást, hogy művelőinek kitartó és szervezett munkája révén olyan kultúr tényezővé váljon, amely terjeszti és mindenüvé, ahol a társadalmi kapcsolatok csak lehetségessé tették, eljuttatja a társadalmi tudatot: mindenekelőtt magába a tudományba, azután a művészetbe, az erkölcsi nézetekbe, hogy áthassa az egész közszellemet, közgondolkodást, s végül a gazdasági életben, a jogrendben és a politikában érje el a gyakorlati kulminációját.”