A MADÁREMBER az utóbbi évtizedek egyik legszebb, legmegrendÍtôbb regénye. A magyar repülés hôstörténetérôl szól, Arról az elsô csodálatos korszakról, amikor az ember tudásának, és fôleg hitének erejével elôször fölszáll az égre. Olyan emberekrôl mesél, akik életüket kockáztatják álmaikért. Kvasz András, a `mezÍtlábas pilóta` vágya nem kevesebb, mint a pestkörnyéki Rákosmezô sarából fölrepülni a magasba, a felhôk fölé, s vászonból és zongorahúrokból összeeszkábált gépével utólérni a világot: a francia Bleriot-t, az angol, amerikai és német pilótákat, akik mögött ekkoriban már hatalmas és gazdag ipar áll. `Nem csupán hiteles krónika, de vallomás is ez a könyv - mondja az író. - Ebben a regényemben írtam le elôször, mit jelent nagyálmú embernek és magyarnak lenni. Nem a Föld vonzerejét a legnehezebb legyôznünk, hanem azt a valóságot, amely elôttünk is, utánuk is sok hitet és igyekezetet összetört.`