" Lukács életműve (...) a Történelem és osztálytudattól kezdve így vagy úgy összefonódott a reálisan létezett szocializmus történetével. És ezt az összeköttetést nem egyszerűen az értelmezők vagy az olvasók hajtják végre, hanem maga Lukács állította a saját műveit ebbe a kontextusba. Azt gondolhatnánk, hogy az értelmezés igazi nehézsége a szocialista múlt feldolgozatlanságára vezethető vissza. De a képlet nem ilyen egyszerű: Lukács ugyanis sohasem volt a szocialista rendszer hivatalos ideológusa. Tulajdonképpen mindig a mainstream szocialista kultúrpolitika mellett vagy azzal szemben állt, így állandó veszélyeknek volt kitéve. (És ezt a veszélyeztetettséget aztán a tanítványai is "megörökölték".)"

Részlet az Előszóból:

"Amennyiben tehát Lukáccsal akarunk foglalkozni, az igazi kihívás nem is a szocialista múlttal való általános szembenézés, hanem az ezzel a kultúrpolitikával való szembeszegülés. (Áttételesen persze mégiscsak a szocialista múlt feldolgozásánál fogunk kikötni.) Mindenesetre azt gondolom, hogy csupán így válhatnak láthatóvá a Lukács autonómiájából adódó "ellenzéki" vonások, még azokban a művekben is, amelyeket ő maga esetleg apologetikusnak szánt." (Weiss János)

A szerzőről:
Weiss János közgazdaság-tudományi, valamint filozófia szakos diplomáinak megszérzését követően közel 10 évet tanult, kutatott Németországban, ahol többek között Jürgen Habermas, Axel Honneth, Albrecht Wellmer tanítványa, majd munkatársa volt. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Filozófia Doktoriskola vezetője.
Fő kutatási területei: a német idealizmus és romantika, a Frankfurti Iskola.
Számos fontos fordítása jelent meg, tanulmányok és önálló kötetek szerzője.