A lábjegyzet a történész számára azt jelenti, amit a természettudós számára a kísérlet jegyzőkönyve: nélkülük csodálattal vagy ellenszenvvel vizsgálgathatjuk a téziseket, de nem lehet őket igazolni vagy elvetni.
Önmagukban a lábjegyzetek persze semmit sem garantálnak. Az igazság ellenségei felhasználhatják őket arra, hogy tagadják ugyanazokat a tényeket, melyek állítására használják őket a tisztességes történészek. Az eszmék ellenségei felhasználhatják őket idézetek felhalmozására, melyek egyetle olvasót sem érdekelnek, vagy akár arra is, hogy bármit letámadjanak, ami egy új tézisre emlékeztet. S mégis, a lábjegyzetek nélkülözhetetlen részét képezik a művészet és tudomány ama keverékének, ami a modern történetírás.