Georges Vajda (1908-1981), a világhírű, magyar származású filozófiatörténész és orientalista egyedülálló kutatásokat folytatott azokról a középkori zsidó és arab filozófusokról és misztikusokról, akiknek a művei nagyrészt máig kiadatlanok, csak kéziratos formában hozzáférhetők.
Ebben a kötetben a szerző először a középkori filozófiai gondolkodást szembesíti a kabbala kevesek által ismert tanításaival, két, nagyjából kortárs szerző, a filozófus-teológus Smúél ben Júda ibn Tibbon, illetve a kabbalista Jákób ben Séset írásain keresztül. A két gondolkodó bemutatása révén Vajda megismerteti az olvasót azzal a szellemi légkörrel, amelyben egyrészt hódító útjára indul Maimonidész főműve, A tévelygők útmutatója, másrészt virágkorát éli a középkori zsidó misztika, a kabbala. A szövegelemzések során Vajda a források Gershom Scholem és iskolája által megkezdett feldolgozását és értékelését folytatja, és vezeti nagy mélységekig.
A kötet második része a 14. századi toledói zsidó filozófus, Jószéf ben Ábrahám ibn Waqár főművével foglalkozik, melynek címe Értekezés a vallás és a filozófia összebékítéséről. Ibn Waqár békeszerzési kísérlete annak idején kudarcot vallott ugyan, ám a műből megtudhatjuk, milyen ellentétek feszültek a korabeli filozófusok és a kabbalisták között, s miképpen vélte ezeket elsimíthatónak egy becsülettel és felelősségteljesen gondolkodó késő-középkori értelmiségi. A filozófusok egyebek közt a világ örökkévalóságát hirdették, s biztosnak vélt premisszákra építettek, a kabbalisták viszont nagyrészt elvetették ezeket a tételeket és bizonyítási módszereket, s csak a misztikus prófétai hagyományt fogadták el, melynek örököseiként egyedül ők ismerték a „világkormányzás” módjának szimbolikáját.
A könyv harmadik része az előzőekben felvetett kérdésekkel kapcsolatos további szövegek fordításával és rövidebb, egy-egy résztémával foglalkozó írásokkal szolgál.
Georges Vajda egyedülálló érdeme, hogy műveiben a középkori zsidó filozófia, teológia és misztika mellett a másik két nagy monoteista vallásra, illetve az ókori görög filozófiára vonatkozó tudományos eredményeket is ötvözi. Tudományos módszere – amellyel iskolát teremtett – ezért nemcsak a judaisztika, hanem az ókor- és középkorkutatás és a filozófiatörténet iránt érdeklődők számára is útmutató.

Babits Antal