A kötet tanulmányai, esszéi közel 40 alatt születtek.

"Az teszi egységessé ezeket az írásokat, hogy alapvetően azonos a tárgyuk: a kultúra modern eszméje. Ez azonban így talán még túl tág megfogalmazás. A kultúrának az a felfogása, amely a XVIII. század második felében megjelenik, rendkívül összetett, egy sor szorosan összekapcsolódó, ám ugyanakkor eltérő fogalmat fed, ami különféle kétértelműségekhez és ellentmondásokhoz vezet. (...) Az esszék azonban alapvetően egy szűkebb témát tárgyalnak: a modern időkre jellemző magaskultúra sajátos fogalmát. (...) A magaskultúra élő, mert továbbra is aktív és kreatív; olyan új műveket hoz létre, amelyek aktuálisak, közvetlenül a mához szólnak, és ugyanakkor maradandók, egyetemes jelentőségűek."
(részlet a kötet Bevezetéséből)

A kötethez Kis János írt utószót.

Márkus György (1934, Budapest – 2016, Sydney)
a legjelentősebb magyar filozófusok egyike. Lukács-tanítvány, az ún. Budapesti Iskola tagja, az ELTE tanára, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa.
1977-es emigrációja után az University of Sydney professzora volt.

Főbb művei:
Marxizmus és „antropológia” (1966)
Irányzatok a mai polgári filozófiában
(1972, Tordai Zádorral)
Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan?
(1973, Bence Györggyel és Kis Jánossal)
Diktatúra a szükségletek felett
(1983, Fehér Ferenccel és Heller Ágnessel)
Kultúra és modernitás (1992)
Metafizika – mi végre? (1998)
Culture, Science, Society:
The Constitution of Cultural
Modernity (2011)

Az Atlantisz Könyvkiadónál megjelent:
Ludwig Wittgenstein:
Logikai-filozófiai értekezés (1995)
Lehetséges-e egyáltalán?
Márkus Györgynek – tanítványai (1994)