A Konstruált világok című kötet a kommunikáció participációs felfogásának (PTC) mélyfúrás igényű alkalmazási lehetőségeiből nyújt válogatást, azonban egy tágabb értelemben magának a kommunikációkutatási perspektívának a nyereségeit is felmutatja. Noha a kommunikációkutatás interdiszciplináris természetével alighanem mindenki tisztában van, a kommunikatív rekonstrukció értelme nem minden tudományág esetében magától értetődő. Például könnyen belátható a kommunikációs nézőpont érvényesítésének értelme a pszichológia vagy a mediáció kérdéseivel kapcsolatban, de az már kevésbé, hogy milyen hozadéka lehet a fizikai elméletekkel vagy épp a számelmélettel összefüggésben. Az egyes tanulmányok elolvasása után az olvasónak – legalább a kommunikációkutatási megközelítés adekvátságával kapcsolatban – nem maradnak kétségei (már csak azért sem, mert a szerzők explicit módon is kifejtik a PTC-alkalmazás nyújtotta többletet).