A szerző kiemelkedő hozzájárulása az emberi személyiség fejlődésének megértéséhez világszerte ismert. Elméleti megfontolásai, fogalmai ma már nemcsak a pszichoterápiában és az analízisben, hanem a humán segítés széles területén, sőt a gyermek és környezete dinamikáját érteni kívánó laikus közönség körében is terjednek.
Eredetileg gyermekorvos volt, majd analitikus képzettséget szerzett. A gyermekeken keresztül természetszerűleg a szülőket is "kezelte" és ezen tapasztalatra építve alakította ki elméleti tételeit.
Ebben a talán leghíresebb könyvében a képzelet, a kreativitás, a játszás képességének eredetét kutatja, a belső pszichés realitás kialakulását és azt a köztes teret, amely a külső világot összeköti a pszichével. Ez az átmeneti tárgyak és jelenségek világa, egy nagyon személyes és érzékeny világ, amelynek minősége az egyénnek a róla történő gondoskodás és nevelés igen korai tapasztalaitól függ. A gyermekek ezeket az élményeiket meghatározó módon építik be személyiségükbe, későbbi viszonyulásaikba, lesznek kreatívak vagy önbizonytalanok. Meghatározó téhát ez a korai időszak és különösen a kicsiről gondoskodók hozzáállása és válaszképessége.
Winnicott nézeteinek ismerete nélkülözhetetlen mindenki számára, aki a segítés területén dolgozik vagy akár csak értőn és tisztességesen szeretne résztvenni abban a kölcsönösségben, amelynek az emberek általában kétféle minőségben részesei életük során: fejlődő kisgyermekként és gondoskodó szülőként.