A szocialista rendszerben élő ember fogyasztóként szenvedett attól, hogy sorban kellett állni élelemért, az üzletben nem találta meg a kívánt árut, és mással kényszerült helyettesíteni, éveken át kellett várakoznia, amíg rákerült a sor a lakáskiutalás vagy a telefonvonal-beszerelés várólistáján. Termelőként küszködött az anyag vagy az alkatrész hiánya által okozott visszatérő zavarokkal. Az általános, minden szektorra kiterjedő, krónikus hiánynak mélyreható következményei voltak: a vevőt kiszolgáltatta az eladónak és a bürokráciának, megfosztotta a termelést a verseny ösztönző erejétől, fékezve a technikai fejlődést.
A hiány vezette be és alapozta meg a puha költségvetési korlát elméletét, amellyel azóta világszerte tanulmányok százai foglalkoznak.
A mű felszíni jelenségekből, a mindennapos tapasztalatból indul ki, és az okozati elemzésben egyre mélyebbre hatolva eljut a szocialista rendszer alapjaihoz. Az olvasók megértették a mű üzenetét: a hiánygazdaság megszüntetéséhez nem elegendők felemás rendszabályok, hanem a rendszer fundamentumait kell megváltoztatni.
A hiány Kornai legnagyobb hatású könyve. A magyar kiadást követve megjelent angol, francia, kínai, orosz, lengyel és cseh nyelven.

„A nyolcvanas évek közepén néhány lelkes ember lefordította az orosz olvasók számára szinte megszerezhetetlen angol kiadású alapművet, A hiányt. ... A magyar tudós könyve óriási hatással volt a későbbi orosz reformgondolkodók világnézetére. Mindezt úgy érte el, hogy Kornai nem fogalmazott meg fényes jelszavakat, nem dolgozott ki reformprogramokat, mindössze egyszerűen, pontosan és kétség kívül meggyőzően bemutatta a szocializmus megoldhatatlan problémáit.”