"A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai szabályokat."
(Veress József)

A gazdaságpolitika mint egyetemi stúdium több tekintetben is különbözik a hagyományos közgazdasági diszciplínáktól.
Először is: nincsenek tértől és főleg időtől függetleníthető ismereteket tartalmazó, bárhol oktatható alapkönyvek. Vannak természetesen általánosan érvényes ismeretek és összefüggések, azonban a csak ezeket tartalmazó tananyagok emészthetetlenül száraznak és unalmasnak tűnnének a hallgatók szemében. Éppen ezért egy-egy, a gazdaságpolitika egészével foglalkozó átfogó munka mindig tartalmaz jó néhány specialitást.
Tankönyvünk sajátos vonásait - a teljességre való törekvés nélkül - az alábbiakban lehet összegezni:
- modern piacgazdaságot tételezünk fel, ahol a magántulajdon primátusa tény, az intézmények fejlettek;
- hangsúlyosan foglalkozunk a piacgazdaság és a globalizáció kapcsolatával mind a fejlett, mind pedig a transzformáció végén járó kelet-európai országok tekintetében;
- természetszerűen kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a magyarországi gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásának;
- alapvetően institucionalista megközelítésből indulunk ki, azaz nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a gazdasági koordináció milyen intézményi rendszerben valósul meg, ugyanakkor igyekszünk bemutatni a jelen releváns irányzatainak minél teljesebb tárházát.