„Az iskolának több és nagyobb feladata van, mint hogy továbbítsa az ismereteket. Amit nagyra értékelünk, az nem az ismeret, [hanem] maga a felismerés, a kutatás. Az értelem nem magtár, amit megtöltünk; láng, amit szítani kell. A még fel nem tárt összefüggéseket nem egyszerűen a birtokba vett tudás, a megtanult és asszimilált ismeretek, hanem a mindig éber, új problémák felé forduló aktivitás fedi fel, kapcsolja össze és rendezi el.” (Freinet, 1928)

„… az iskola, amely ilyen gyerekeket nevelt, jól betöltötte feladatát. Ellenkező esetben csak akarat nélküli fejbólintókat neveltünk, nem a jövő generációját készítettük elő.” (Freinet, 1958)

Célestin Freinet száz évvel ezelőtt kezdte el tanítói pályáját, amelynek során olyan pedagógiát dolgozott ki, amely napjainkban is tanulsággal szolgál. Nála az elmélet és a gyakorlat szoros egységet alkotott. A mindennapi praxisból leszűrt, illetve az abban kipróbált elvei megvalósításához folyamatosan fejlesztette a technikákat (módszereket).

Nem véletlen, hogy jelenleg is a világ több mint negyven országában vannak követői: Freinet-csoportok, -szervezetek, -iskolák, -óvodák. A Freinet-pedagógia él, működik. Mindenütt, ahol értéknek tartják az egyén autonómiáját, megismételhetetlen egyediségét, amely alkotó tevékenységében mutatkozik meg mind a maga, mind a közösség javára.

Ez a szótár nemcsak a megismerkedést segíti a Freinet-pedagógiával, hanem a belső összefüggések hálójának felfedezését is támogatja a régi és az új érdeklődők számára egyaránt.