Ezek az írások a megértés és az értelmezés egymástól el nem választható lehetőségeit vizsgálják. Az elmélet próbája az alkalmazás, ennek során válik láthatóvá, hogy a művészetelméleti elgondolások mire és mennyire használhatók.
A művekhez fűződő viszonyunk – akarjuk vagy sem –, nem állandó, ezért azok a műalkotások is, amelyeknek látszólag jó ismerői vagyunk, hirtelen meglepetéssel szolgálhatnak.
Ám éppen az élteti a műértést, amikor a korábbi olvasatok repedései mentén valami olyasmi tör a felszínre, ami teljességgel váratlan.