A magyarországi építészetszociológia útkereső tanulmánykötetét tartja kezében az olvasó. Az új határtudomány mindazok számára érdekes lehet, akik szeretnék megérteni, milyen összefüggések mutathatók ki a kollektív értékek és szokások, valamint az alkalmazott építészeti és városépítészeti megoldások között. Nem csupán a nagy művészeti teljesítmények lehetnek érdekesek tehát, hanem a mindennapok építőgyakorlata is. A könyv felvázolja az építészetszociológia elméleti alapvetéseit, majd esettanulmányokban mutatja be, miként alkalmazható mindez a konkrét kutatásokban. A válogatás a szerző elmúlt tíz évben született terepmunkáiból ad áttekintést. Olvashatunk többek között a monarchia városainak körútjairól, a klasszikus vasúti tájról, az egykori és mai borászfalvak műemléki kihívásairól. A változatos helyszíneket a közös módszertan fogja össze, amelynek lényege, hogy az építészet a társadalmi jelenségek anyagiasult formája.