Az előző kötet arra fókuszált, hogy az oszmán centrum döntései, valamint a birodalomban lejátszódó folyamatok milyen hatással voltak saját perifériájára, a Balkánra, e térséget az oszmán centrumból és az atlantikumból kiinduló változások passzív elszenvedőjeként feltüntetve. E kötetben azt vizsgáljuk, hogy a birodalmat irányító csoportoknak eredendően milyen szándékai voltak, vagyis a hatalmi centrum megváltozó világgazdasági helyzetre adott reakcióit elemezzük, mely a mediterrán és atlanti centrum perifériák felett i politikai vetélkedésében jelentkezett. E szemléletmód alapján továbbra sem a politikai entitásokat tekintjük a vizsgálat alapjának (noha a kötetek struktúrájából látszólag ez következik), hanem a gazdasági rendszereket és az őket ért kihívások hatásait vizsgáljuk tág időkeretbe ágyazva.