Ahogy a világ gazdasági és politikai súlypontja kelet felé tolódik, úgy válnak Ázsia problémái és konfliktusai globális jelentőségűvé. Ezért különösen fontos, hogy megismerjük a legnépesebb földrészen zajló folyamatokat. Ázsia gyarmati múltja a mai napig érezteti hatását azzal, hogy a korábbi gyarmattartó hatalmak annak idején önkényesen, az etnikai, vallási, társadalmi és nyelvi csoportok határainak figyelmen kívül hagyásával jelölték ki az államhatárokat. A történelmi tapasztalatok szerint ezek a határok nem tudtak gátat szabni az emberek, az eszmék, a szellemi és az anyagi javak áramlásának. Van, ahol a határok nem jelentenek többet puszta földrajzi fogalmaknál, s nem tekinthetők valódi választóvonalaknak, a globalizáció és az államhatárokon átnyúló folyamatok felülírják őket. Más esetekben éppen ezek a határok váltak a nemzettudat alapvető építőköveivé, és napjaink politikusai arra esküsznek, hogy mindenáron megvédik őket. Vannak Ázsiában vitatott, porózus és lezárt határok, külső és belső, fizikai és mentális, átjárható és átjárhatatlan, egyértelmű és elmosódó határvonalak, s ezek mind vizsgálatra érdemesek. Ázsia politikai, gazdasági, és társadalmi sokszínűsége, az ázsiai országok integrációs kísérletei, a folyamatos migráció, továbbá a térség növekvő súlya mind időszerűvé teszik azt, hogy feltérképezzük az ázsiai határokat, az azokon átnyúló és az azok mentén meghatározott identitásokat és kölcsönhatásokat, valamint a legizgalmasabb és legproblémásabb határterületeket.