Az ember tragédiája, ez a sokat elemzett és előadott, számos nyelvre lefordított, kötelező olvasmányként tanított drámai költemény egyedülálló a magyar irodalomban. A könyv szerzője filológiai megalapozottsággal, egyúttal a szakirodalom eddigi kutatásaival párbeszédet folytatva választ kínál a Madách Imre pályakezdésével és a Tragédia születésével kapcsolatos, mindeddig tisztázatlan pontokra, és kitér Arany János javításaira is. Új belátásokra jut a mű verselésének, szerzői utasításainak, piszkozatban maradt „színlapjának”, valamint kulcsszórendszerének elemzésével, esszéisztikus tanulmányaiban emellett az alkotást az európai identitás és a korunk emberisége előtt álló kihívások felől is értelmezi.