E könyv angyalai, démonai és szellemei szomorú lények, maguk is segítségre szorulnak. Valakire, aki ismeri a szót, amely szárnyaik alá nyúl, hogy könnyebbé tegye terhüket. Vagy valakire, aki ismeri azt, aki ismeri a szót.

Jó hír tehát az angyaloknak, ha vannak, akik még tudnak a Harminchatokról, arról, hogy a világ sohasem marad harminchat igaz ember nélkül, akik mindennap látják Isten színét. Buber még tud róluk. Klee angyalai 1939-1940-ben már nem biztosak abban, megvan-e még a világ. Megvannak-e még a megtartó igazak? Vagy örökre magukra maradnak - a papírlapon. Kétségbeesetten igyekeznek valahogyan mégis megfelelni hivataluknak.

Nemrég a bécsi Kunsthalleban angyaljelző készüléket mutattak be, afféle riasztót, mely kékfényt bocsát ki, ha angyal repül át a szobán. E kötetet ilyen helyre ne vigyük magunkkal...