A ne­u­ro­bio­ló­gi­ai is­me­re­tek olyan rob­ba­nás­sze­rű hir­te­len­ség­gel gya­ra­pod­tak az el­múlt év­ti­ze­dek­ben, amely akár a fi­zi­ka szá­zad eleji fej­lő­dé­sé­hez is mér­he­tő. A szi­nap­szis és funk­ci­ó­i­nak fel­fe­de­zé­se olyan ha­té­kony és szé­les­kö­rű kö­vet­kez­mé­nyek­kel járt, mint az atomi mű­kö­dés fel­tá­rá­sa. „Egy új világ tá­rult fel, s el­ér­ke­zett­nek lát­szik az idő, hogy e fel­hal­mo­zó­dott tu­dást a szak­em­be­rek szűk cso­port­já­nál szé­le­sebb kö­zön­ség szá­má­ra is hoz­zá­fér­he­tő­vé te­gyük, s ha lehet, meg­osszuk velük a lel­ke­se­dést, amely e te­rü­let ku­ta­tó­it fűti” – írja a fran­cia ne­u­ro­bio­ló­gus szer­ző. Mun­ká­ja zász­ló­bon­tás a kog­ni­tív tu­do­mány egé­szét te­kint­ve. Kon­cep­ci­ó­já­nak lé­nye­ge a dar­wi­ni sze­lek­ci­ós fel­fo­gás „bel­ső­vé té­te­le”, a szo­ma­ti­kus dar­wi­nis­ta fel­fo­gás ki­bon­ta­koz­ta­tá­sa az ideg­rend­szer mo­del­lá­lá­sá­ra.

Az érin­tett tu­do­mány­te­rü­le­tek: bio­ló­gia, ideg­tu­do­mány, pszi­cho­ló­gia, kog­ni­tív tu­do­mány, ant­ro­po­ló­gia, nyel­vé­szet, fi­lo­zó­fia.

A szer­ző a nagy­te­kin­té­lyű Collège de France pro­fesszo­ra, szám­ta­lan in­tel­lek­tu­á­lis vál­lal­ko­zás szer­ve­ző­je, igazi szak­ma­kö­zi tudós.