A kötet két előadás (Sashalmi Endre: Az abszolutizmus: az abszolút monarchia elmélete; Képes György: A dán példa. Az abszolutizmus az elmélettől a gyakorlatig) szerkesztett, bővített változata mellett Hahner Péter, Kisteleki Károly, Mezey Barna és Stipta István tanulmányait tartalmazza. Sashalmi Endre az abszolút uralkodói hatalom eszmetörténeti hátterével és ikonográfiájával, szimbólumrendszerével foglalkozik. Az ő írását követi Kisteleki Károlyé, aki római jogi, kánonjogi, egyetemes jogtörténeti és filozófiatörténeti megközelítésből vizsgálja az abszolút monarchia elméletét. Stipta István a német történettudomány és joghistória kutatási eredményeinek tükrében az abszolút monarchiával mint kormányzati rendszerrel foglalkozik, és annak alkotmánytörténeti aspektusait tárja elénk. Hahner Péter a legújabb francia történettudomány megállapításait ismerteti, és óvatosságra int bennünket az általánosító fogalomhasználattal kapcsolatban. A kötetet Képes György és Mezey Barna tanulmányai zárják. Képes György az abszolutizmus egyik legtökéletesebb gyakorlati megvalósítását, a közel két évszázadig működő dán (–norvég) abszolutista monarchiát mutatja be, annak elméleti megalapozásától a modern közigazgatás rendezőelveinek megfelelő kormányzat kiépüléséig és a jogegységesítés terén elért eredményekig. Mezey Barna pedig arra a számunkra különösen izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy miként hatott az abszolutizmus teóriája és kormányzati rendszere Közép-Európában, hogyan viszonyult ezekhez az újszerű megoldásokhoz a Habsburg-uralom alatti Magyarország, ahol a rendiség és a rendi korszakból fennmaradt, uralkodói hatalmat korlátozó intézmények védelme a nemzeti függetlenség iránti igénnyel kapcsolódott össze.