Hogyan írjuk meg a történetírás történetét? A klasszikus recept: fogjunk már kanonizált szerzőket, ismertessük legfontosabbnak ítélt műveiket, majd soroljuk be őket valamilyen eszmetörténeti irányzatba. Ízlés szerint fűszerezzük mindezt szervezettörténettel és vitabeszámolókkal, végül tálaljuk az egészet időrendben.

Ez a könyv más receptet követ. Szerzőjét elsősorban a történetírás "hogyan"-ja érdekli, leginkább azok a következmények, amelyek a történetírás irodalmi és intézményes természetéből fakadnak. Elemzéseit az a kérdés vezérli, hogyan működött a magyar historiográfia az utóbbi másfél évszázadban, és esettanulmányai jó néhány választ kínálnak azon olvasók számára, akik arra kíváncsiak, milyen nehéz (vagy könnyű) a történetírás terhe.