A FAL megszületését személyes élmény inspirálta. Amikor Petr Sís fia, Matěj tízéves korában az iskolából jövet megkérdezte, hogy az apukája a jó vagy a rossz telepesek közé tartozik-e, a szerző rájött, képek segítségével mesélheti el a legkönnyebben Amerikában született gyerekeinek, hogy honnan származik, és hogyan nőtt fel a vasfüggöny mögött. Három hangon szólal meg a történet: a történelmi krónikás, a visszaemlékező felnőtt és a naplót író fiú hangján. A nyomasztó, fekete-fehér történelmi háttér, amelyen csak a csillagok és nyakkendők vöröse rikít, kontrasztban áll a vágyak és a szabadság tarka színkavalkádjával. A könyvet a képi világ és a személyes naplóbejegyzések teszik igazán különlegessé gyerekek és felnőttek számára egyaránt.

Petr Sís 1949-ben született Brünnben, Csehszlovákiában. A hatvanas években nagy hatással volt rá a nyugati ellenkultúra, Allen Ginsberg költészete, a Beatles és a Rolling Stones zenéje. Prágában és Londonban tanult animációs filmrendezést. Hlavy (Fejek) című, 1980-ban készített animációs rövidfilmjével Arany Medve díjat nyert Nyugat-Berlinben. 1982-ben utazott az Egyesült Államokba, ahonnan aztán nem tért vissza Csehszlovákiába. 1988-ban lett amerikai állampolgár. Karrierje során számtalan gyerekkönyvet illusztrált és írt, emellett reklámfilmeket is készített a Nickelodeonnak, videóklipet Bob Dylannek, és ő tervezte Milos Forman Amadeus című filmjének legendás plakátját. A New York-i 86. utca metrómegállóját Petr Sís mozaikja díszíti, Václav Havel és Seamus Heaney emlékére pedig nagyméretű faliszőnyegeket készített – előbbi a prágai, utóbbi a dublini reptéren látható. Eddig hétszer kapta meg a New York Times könyves magazinjától az év illusztrátora díjat, kétszer pedig a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár Ragazzi Díját. 2012-ben a gyerekkönyves szakma Nobel-díjával, Andersen-díjjal tüntették ki. Magyarul mostanáig egy általa illusztrált könyv jelent meg, Max Bolliger Manómeséje, 2016-ban. Az eredetileg 2007-ben megjelent A FAL, avagy hogyan nőttem fel a vasfüggöny mögött az első magyarra fordított műve.